Panaszkodásmentes szeptember – Hétköznapi boldogság

Letelt az eső hétköznapi boldogság projekt hónap. A szeptemberi kihívás a panaszkodás mellőzéséről szólt. Nem az volt a cél, hogy teljesen kiiktasuk az életünkből, hanem az, hogy egy egészséges mennyiségre csökkentsük.

Tisztázzuk először is a fogalmakat. A panaszkodás alatt azt az eredménytelen, fölösleges, idő- és energiavámpír rinyálást értem, ami az esetek többségében csak arról szól, hogy valaki végighallgassa a problémáidat, sajnáljon és segítsen Neked kifogásokat találni, hogy miért vannak azok a gondok az életedben. Nem tudom, hogy megfigyeltétek-e már, de ha a panaszkodó ember konstruktív választ, esetleg kritikát és megoldási javaslatokat kap, akkor rögtön menekül, témátvált, felsorolja ő a kifogásokat. A panaszkodást így is fel lehet ismerni: az ismerősöd (vagy Te) minden alkalommal ugyanazt a problémát hozza fel, ugynazokat az érveket sorolja fel, és SEMMIT sem tett azért, hogy kilábaljon az adott helyzetből.

Környezet panaszkodásmentesítése

Az első lépés az, hogy limitálod az eltöltött időt az ilyen viselkedésű emberekkel. Ők nem hajlandóak tenni önmagukért, Rád zúdítják a probémáikat a végén Téged is le fognak húzni. Előfordul, hogy ez az ember egy családtag, rokon vagy nagyon közeli barát. Ilyenkor “sajnos” nem válhatunk meg csakúgy tőlük. Egy közeli hozzátartozómmal voltam/vagyok ebben a helyzetben. Az elmúlt időszakban viszont annyira lefárasztottak a találkozóink, hogy olyan szabályokat kellett hoznom, mint például munka előtt vagy közben nem hívom fel vagy válaszolok, ha keres. Ez pedig borzasztóan szomorú. A panaszkodásmentes hónap azonban elgondolkoztatott, hiszen még mindig teljes szívemből szeretem a hozzátartozómat, a folyamatos, nem építő jellegű panaszkodásától viszont kiráz a hideg. Összeszedtem néhány tipikus példát a beszélgetéseinkből:

  • Rinyálás a politikáról: amennyiben nem szervezel tüntetést, csoportot, protestáló közösséget vagy teszel másképpen aktívan azért, hogy változás legyen, nem szeretnék többet hallani róla. Ezalól kivételt képeznek a választási és egyéb szavazási időszakok, de akkor is legyen meg a 90% normál témákról beszélgetés, 10% politika!
  • Többi családtag, ismerős sározása: van az a mondás, hogy halottakról jót vagy semmit. Mennyivel boldogabbak lennénk, ha ezt a mondást már az élők között bevezetnénk? Haragudni másokra fárasztó, és aki a legjobban szenved, az nem az akire haragszol, hanem Te. Ezt az energiát akár magadra is fordíthatnád.
  • Eltűntek a közeli barátok: az ember folyamatosan változik, nem csoda ha egy idő után a barátok kicserélődnek. A probléma ott van, ha helyettük nem jönnek újak. A logikus megoldás ilyenkor az, ha az ember olyan közösségekbe jár el, akikkel tud azonosulni és vannak közös kapcsolódási pontok.

Tudatosan kezdtem el arra odafigyelni, hogy ha többszöri kérésem ellenére is ment a panaszkodás olyan dolgokról, amit vagy nem tudunk közvetlenül megváltoztatni, vagy az ember saját lustasága, félelme miatt nem változik, akkor rövidre zártam a találkozót és kértem, hogy a legközelebbi alkalomra, ha nem is óriási ugrás, de egy kis lépés történjen.

Kérheted, hogy a másik fél ne hozzon fel olyan témákat, amiknek a tárgyalása nem fogja megváltoztatni a világod, de az energiaszintedet a nullára csökkenti. A Te idődról van szó. Jogod van rendelkezni felette!

Belső változások

Hajlamosan vagyunk először másban keresni a szálkát, mielőtt a saját gerendánkkal foglalkoznánk. Az én panaszkodó gerendámból pedig sajnos nem egy házat, hanem egy egész falut lehetett volna építeni. Ha lassan is, de úgy érzem, hogy sikerült faragnom egy kicsit belőle.

Felismerés

Az első héten arra fókuszáltam, hogy legalább felismerjem, ha fölöslegesen panaszkodom. Ebben kértem a barátaim segítségét, akik boldogan szóltak, hiszen akkor nem kellett tovább hallgatniuk a siránkozásomat.

Panaszkodásból problémamegoldás

A második héten már jobban ment a felismerés és már sokszor mielőtt kifolyt volna a negatív szótenger a számból, bezártam a kaput egy pillanatra, újra gondoltam és inkább azt osztottam meg, hogy mit szeretnék tenni a probléma megszűntetéséért. Nem az a cél, hogy ne oszd meg a problémákat az ismerőseiddel, hanem az, hogy ha ez megtörténik, akkor annak legyen valami építő következménye. Ez lehet egy tanács, amit a barátodtól kaptál és implementálod az életedben, de előfordulhat az is, hogy hirtelen Te tudod, hogy mit kell tenned. Ez így teljesen rendben van.

Hatások

Már az első pár héten úgy éreztem magamat, mint akiről egy óriási súly esett le. A táplálkozásszakértők sokszor azt tanácsolják, hogy vonj meg pár alapvető élelmiszert az étkezésedből és egyenként fokozatosan engedd vissza, hogy látsd milyen hatással van rád. Na azt hiszem, hogy nekem nem kell visszaengednem a nagy adag negatív gondolkodást, hogy lássam, mennyire bosszantott és fárasztott. Természetesen egy hónap nem volt elég arra, hogy teljesen megváltoztasson, de elindított egy nagyon jó és boldog irányba.

Panasz detox

A panszkodás olyan, mint a drog. Függőséget okoz és ha a környezetedben látod a rossz példát, akkor könnyedén magába szippanthat megint. Fontos, hogy tudasan figyelj oda, ha megint túl sokszor szólalsz meg negatívan magaddal vagy másokkal kapcsolatban. Figyeld a jeleket és tegyél azért aktívan, hogy Te is és a környezeted is progresszíven fejlődhessen!

Nektek hogy telt a hónap?

október 1st, 2018 Kecskés D. Ágnes
About Agnes
Küldheted
Ugyfeleim
Kategóriák
Facebook
Instagram